Regős János mesemondó kocsiját húzva járja a világot, hogy mindenkivel megismertesse Sárkányölő Krisztián legendáját. A történet szerint III., avagy Zokogó Zsigmond király lányát, Mufurcka királykisasszonyt elrabolta egy sárkány. A király lovagi tornát hirdet a sárkány legyőzésére és a királylány megmentésére. Az interaktív mesejáték során a közönség sorai közül kikerülő „bátor lovagok” saját maguk tapasztalják meg, hogy a sárkány nem mindig gonosz, a királylányok pedig nem minden esetben szorulnak megmentésre.
„Na, hadd látom, van-e itt olyan bátor vitéz, aki akár még a sárkánnyal is szembeszállna, hogy megmentse Mufurcka királykisasszonyt?” A Regős kérdésére ilyenkor optimális esetben akadnak jelentkezők. „De mondjátok csak, nem féltek a három próbától?” – nem szoktak. „Na, akkor ki is választok három lovagot. Te, te és te, gyertek föl ide a színpadra…” És ekkor kezdetét veszi a lovagi torna, ami fantáziánktól függően lehet a régiekre emlékeztető kopjás-lándzsás viadal, vagy bármely labdajáték, fánkevő verseny, kockatorony-építés. A győztes pedig elindulhat az elrabolt királykisasszonyért… Útján a magyar hiedelemvilágból ismert beszélő kismadár és táltos paripa segíti. Csak éppen a sárkány rabságában sínylődő Mufurckának nem akaródzik megszabadulni. Hogy mi köti rabtartójához, megtudhatjuk az eladásból.
Janik László eredetileg bábjátéknak íródott mesejátéka emberjátékká transzponálódik a színészek és a színpadra felözönlő, virágot, állatot, sárkányt és napocskát megszemélyesítő gyerekek által.
A történet szerint III., avagy Zokogó Zsigmond király lányát, Mufurcka királykisasszonyt elrabolta egy sárkány. A király lovagi tornát hirdet a sárkány legyőzésére és a királylány megmentésére. Az interaktív mesejáték során a közönség sorai közül kikerülő „bátor lovagok” saját maguk tapasztalják meg, hogy a sárkány nem mindig gonosz, a királylányok pedig nem minden esetben szorulnak megmentésre.
